A hőszivattyúk egyre nagyobb teret nyernek az energiaválság növekedésével. Népszerűségük gazdaságos működtetésüknek és részben megújuló energiájuknak köszönhető. De mégis mennyi az annyi? Valóban megéri hőszivattyút vásárolni? Mennyi a reális üzemeltetési költség?
Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyi áramot használ egy hőszivattyú és mennyibe fog ez kerülni nekünk, a következőknek kell utánajárnunk: Mekkora a ház fűtési igénye? Mennyi a hőszivattyú éves teljesítménye? Valamint, hogy mennyibe kerül a villamos energia? Menjünk végig egyesével ezeken a kérdéseken!
Fűtési igény: Az épület hőigényét elsősorban a benne élők számától függően tudjuk kikalkulálni. Meghatározó tényező, hogy vízmelegítésre is használjuk-e a hőszivattyút, vagy az más típussal működik. Amennyiben a fürdést, mosogatást is ezen az úton teljesítjük, a fogyasztásunkat kell megvizsgálni. Természetesen minél több személy használ melegvizet, annál nagyobb lesz a hőigény.
Az épület állapotától, méretétől is függ a fűtési mérték. Fontos szempont, hogy milyen modern a lakás, van-e szigetelése, milyenek a nyílászárók. Energiafogyasztásunk függeni fog attól is, hogy milyen fűtési rendszert használunk, milyen annak a minősége, mérete, fajtája.
A hőigény azon is múlik, hogy hol helyezzük el a fűtési rendszert. Padlófűtés és más, alulról felfelé terjedő fűtés esetén kevesebb energiát kell használni.
Vásárláskor érdemes az épület energetikai tanúsítványát is megvizsgálni. Energetikai teljesítményképességet tanúsító okirattal minden tulajdonosnak rendelkeznie kell. Ennek a birtokában megtehetjük a megfelelő lépéseket ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk fogyasztásunkat és fenntarthatóbbá tegyük az energiahasználatunkat.
Hőszivattyú teljesítménye: Ezt az adatot több dokumentumból is kinyerhetjük. Vásárláskor a COP értéket kell figyelembe venni, ami a hőszivattyú hatásfokát határozza meg! (A megfigyelésnél laboratóriumi mérést alkalmaztak, ezáltal enyhe eltérés fennállhat a valós fogyasztástól.)
A teljesítménytényező szintén a hőszivattyú hatásfokát adja meg, ám már használati adatok alapján. Például 3.0 teljesítménytényező esetén az 1.0 kWh villamos energiából kinyert 3.0 kWh hőteljesítmény van feltüntetve. Ilyenkor az arány 1:3.
A hőszivattyú energiafogyasztása a fűtött épület állapotától és a készülék teljesítményétől függ. Energiájuknak 80%-át általában a környezetből nyerik, és csupán 20%-át áramból. Eltérő típusok esetén természetesen eltérő fogyasztás és árak tapasztalhatóak. Például a levegős hőszivattyú kevésbé hatékony és többet fogyaszt, mint geotermikus vagy vízalapú társai.
Villamos energia ára: A költségekről könnyedén tájékozódhatunk akár az interneten, akár szolgáltatónknál. Emellett érdemes a H-tarifának is utánajárni.
+ Tipp: Bivalens rendszerről beszélhetünk akkor, ha a hőszivattyús rendszert napelemekkel kombináljuk. Ez kimondottan költséghatékony és energiatakarékos, környezetbarát megoldás. A kettő műszer egymás működését segíti és energiaigényét csökkenti. Válasszuk ezt a változatot, amennyiben módunkban áll!
Ha szeretnél még többet megtudni a témában, olvasd el előző blogposztjainkat, böngéssz oldalunkon!